Hunyadi sorozat - az első részek kritikája
2025. március 09. írta: Dr Houseman

Hunyadi sorozat - az első részek kritikája

Elstartolt rögtön két epizóddal a Hunyadi című 10 részes történelmi sorozat így most várhatóan sorra jelennek majd meg a különböző vélemények illetve visszajelzések az első epizódokról. Ami az enyémet illeti: történelemből élő filmkedvelőként szakmai szempontokat is vizsgáltam, de elsősorban az élvezhetőséget és a szórakoztató-értéket néztem. Nos, igazából nem csalódtam: a Hunyadi egy látványos és igényesen elkészített sorozat lett, bár vannak kisebb - nagyobb problémák is vele.

hunyadi_kadarl_gellert.jpg A kép forrása: index.hu

A történelmi közeg nagyon fontos az egyes részek értelmezésénél: a XV. században vagyunk, amikor a középkori Magyar Királyságot két dolog jellemzi: a félelem a várható nagy török támadástól (mely bármikor megindulhat és az ország elözönlésével járhat) illetve a belső hatalmi harc a különböző magyar főnemesi pártok, táborok között. Pozitívum, hogy a Hunyadiban mindkét attitüd érzékelhető módon jelenik meg. Zsigmond király (Gálffi László) uralkodási idejében járunk, aki a nagy főnemesi családok támogatását vagy éppen egymással szembeni viszályát kihasználva próbál uralkodni, miközben az országot is meg szeretné védelmezni, de a Német-római császári trónt is meg akarja kapni.  

A főmenesek sorában ott van a leggazdagabb magyar birtokos Ujlaki Miklós délvidéki bán (Medveczky Balázs), Cillei Ulrik a király sógora (Fekete Ernő), Szilágyi Mihály temesi főispán (Mátray László) és Brankovics György szerb fejedelem (Rade Serbedzija) aki bár léátszólag a magyar uralkodó szövetségese, valójában majd elárulja Zsigmondot és a törökhöz pártol. A négy nagyhatalmú főúr közé próbál felkapaszkodni a katonasorból kiemelkedő ifjú Hunyadi János is (Kádár L Gellért), aki eleinte nem tartozik a magyar főnemesek kiváltságos táborába, így hiába udvarol Barankovics Máriának (Törőcsik Franciska), a szerb fejedelem gyönyörű lányának.

Az első rész nyitójelenetében Hunyadi még kisfiú, aki szüleivel él együtt a Zsigmond királytól kapott vajdahunyad várban, mígnem a török meg nem támadja a várat, megölve szüleit. Később Hunyadi felcseperedik, termetes, erős és harcedzett férfivá válik, aki ugyancsak Zsigmond szolgálatába áll és a már említett főnemesek közé szeretne bekerülni, hogy elnyerje Brankovics Mária kezét. Ez azonban nem sikerül, mert a leányzót politikai okokból a szultán udvarába menesztik ágyasnak (ezzel vásárolva időleges békét Szerbia számára). Hunyadi azonban gyorsan talál magának másik hölgyet, mégpedig a főnemes Szilágyi Mihály testvérét, Szilágyi Erzsébetet (Rujder Vivien). Ezen a ponton úgy tűnik Hunyadi felemelkedése realitássá válhat: megmenti Zsigmond király életét Galambóc ostrománál és elnyeri a szép Szilágyi Erzsébet szerelmét is. 

hunyadi_rujdervivien.jpg

A kép forrása: esport1.hu

A Hunyadi első két epizódja egy történelemhűen összerakott munka, mely ugyan kicsit túl sokat foglalkozik Hunyadi nőügyeivel azért közben bemutatja például a XV. századi Magyar Királyság várait (Vajdahunyadvár, Buda, Galambóc, Nándorfehárvár) és aránylag minőségi CGI képekkel ábrázol történelmi épületeket, házakat, utca-panorámákat és csata-jeleneteket is. Sajnos a ruhák-kosztümök csak részben stimmelnek: érdekes módon a törököknél rendben vannak ezek a dolgok, de a magyar főurak esetében túl szegényesnek látszanak a korabeli ábrázolásokhoz képest. Egy XV. századi magyar főnemes, egy gróf egy dúsgazdag főúr nagyságrendekkel díszesebb öltözetet viselt, mint a filmben szinte koldusokként bemutatott karakterek, akiket alig-alig lehet megkülönböztetni a közrendűektől vagy parasztoktól. Hunyadira ez főleg igaz, akit végig hamarabb néznék egy falusi patkoló-kovácsnak mint nemes embernek.

A csaták kapcsán fogalmazódik meg a második kritikai észrevétel, mert ezen a téren is egyelőre nagyon gyengén teljesít a sorozat. Nem kapunk ugyanis igazi párharcokat és valódi látványvilágot (egyelőre), a küzdelmek gyengére sikerültek eddig. A sztori amellett túl sokat foglalkozik Hunyadi szerelmi életével és a szex-jelenetekkel, melyekel a script és a rendezés vélhetően a fiatalokat és női TV nézőket szerezné a képernyők előtt tartani. A kigyúrt Kádár L Gellért indokolatlan félmeztelenkedései a női nézőket, a csinos Törőcsik Franciska fedetlen keblei pedig a férfi rajongókat célozza, miközben ezek a jelenetek semmit nem tesznek hozzá a sztorihoz.  

Pouitívum ugyanakkor, hogy a sorozat érezhetően rámegy a korszak nagy történelmi alakjainak bemutatására és arra, hogy megismerjük a háttérben folyó hatalmi harcokat (pl Cillei Ulrik és Ujlaki mesterkedéseit) melyek viszont valóban lényegesek voltak és alakítani is tudták a történelmi folyamatokat. Ami Kádár L Gellértet mint Hunyadit illeti: jónak tűnika a szerepre, bár a szakáll kevéssé stimmel, lévén, hogy kb minden létező ábrázolásan Hunyadi bajusszal szerepel. Ugyanakkor habitusa, robosztusan izmos alkata és szenvedélyes vadsága nagyjából stimmel. Öltözete nem, de erről már esett pár szó.

hunyadi_torocsik_franciska.jpg

A kép forrása: startlap.hu

Hunyadi János történelmi különlegességét az adta, hogy a korban egyedül benne merült fel, hogy támadó és ne csak folyton védekező harcokat vívjon a törökökkel, illetve hogy valóban küzdjön és ne csak vagyonát gyarapítsa mint a kor más főnemesei (bár el kell ismerni: a birtok-halmozással is fogallakozott a nagy törökverő). De mégis csak vezetésre termett, markáns figura volt, akinek alig akadt párja a csatákban. Bár az egyik jelenetben felbukkan egy híres harcostársa Kemény Simon (vagy Komonyai Simon), akit a filmben László Zsolt alakít, a rendezés úgy állítja be kettejük jelenetét, mintha Kemény leckéztetné Hunyadit. A valóságban éppen ellenkezőleg lehetett: lévén, hogy Kemény szolgálta Hunyadit és nem fordítva.

De összességében a sorozat által megmutatott Hunyadi-karakter a ruhát, szakállt és a rengeteg szerelmi-jelenetet leszámítva nagyjából emlékeztet a valódi figurára, talán még azzal a különbséggel, hogy az igazi Hunyadi valamivel tekintély-parancsolóbb vezér lehetett, mint a Kádár L Gellért által elővezetett harcos, mivel a nemesek egyszerre tisztelték és követték évtizedeken keresztül (nagyjából 1430-tól haláláig, 1456-ig).

Ami engem illet: kíváncsian várom a folytatást és azt, hogy a későbbi nagy történelmi eseményeket, mint a hosszú hadjárat, várnai csata, második rigómezei csata és a nándorfehérvári diadal, hogyan jeleníti meg a sorozat és Robert Dornhelm rendező.

alairas.jpg

dr_houseman_posztvegen.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://drhouseman.blog.hu/api/trackback/id/tr3618813050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása