Jelenleg két nagy katonai szövetségi rendszer osztozik Európán: a NATO (North Atlantic Treaty Organisation) és a CSTO (Collective Security Treaty Organization). Az előbbit az USA vezeti, 1949 április 4-én jött létre és jelenleg 32 tagországból áll, míg az utóbbit Oroszország alapította 2002 október 7-én és napjainkban 6 ország a tagja (Oroszország, Kazahsztán, Fehéroroszország, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Örményország).
Ha a két szervezetet próbáljuk összevetni az két módon is lehetséges: az egyik ha komplexen vizsgálódunk: vagyis ha a teljes NATO-t vetjük össze az orosz vezetésű CSTO-val, a másik pedig ha csak az európai NATO-t mérjük a CSTO-hoz (Amerika nélkül). Mivel az USA külpolitikája Donald Trump januári beiktatása óta nehezen kiszámítható és az Egyesült Államok NATO-ból való kilépése is beszédtéma lett a legmagasabb politikiai körökben (Washingtonban és az európai fővárosokban is) így sokkal informatívabb és reálisabb ha csak az európai NATO-t vetjük össze a CSTO-val, leginkább Oroszországgal.
Hét indikátort vizsgáltunk: nukleáris fegyverek, aktív katonai létszám, harckocsik száma, támadó harci helikopterek száma, repülőgép-hordozók száma, tengeralattjárók száma és vadászgépek száma. Az adatok forrása: globalfirepower.com.
A táblázat egy meglehetősen kiegyenlített helyzetről tanúskodik. A hét indikátor közül kettő orosz fölényt mutat: a nukleáris fegyverek, és a támadó helikopterek száma terén [az előbbi csak az angol és francia atomtöltetekkel számol]), kettő közeli versenyt jelez (a harckocsikat és tengeralattjárókat illetően, melyek közül a harckocsiknál kiemelnénk, hogy Oroszország hatalmas erőkkel indította be gyártósorait, hogy a jelenlegi közel 6 ezer orosz tankot pár éven belül megduplázza, másik észrevétel: az európai NATO 8096 db harckocsija szerintünk kérdéses adat a globalfirepoweren, a valóság inkább a 6 ezer körüli adat), végül: három indikátor az európai NATO fölényét mutatja az aktív katonai létszám, a repülőgép-hordozók és vadászgépek számában.
Ami azonnal kiugró az az atomfegyverek terén látható különbség Oroszország javára és a vadászgépek terén (fighter aircraft) Európa fölénye. A végkövetkeztetés hagyományos (és nem nukleáris) háborúban enyhe NATO fölényt mutat, hozzátéve, hogy az Észak Atlanti Szövetségnek 30 ország haderejét kell(ene) mozgósítani ehhez a bizonyos enyhe fölényhez, míg Oroszország csak egyetlen szervezetet kell hogy mozgósítson: a sajátját.
Európáról áthelyezve a fókuszt a globális biztonságpolitikára: napjainkra világszinten is kialakult már két nagy katonai és gazdasági tábor: az egyik oldalon a NATO és gazdasági vetületei a G7 illetve az EU áll, másikon pedig az Orosz-kínai-iráni-észak-koreai összefogás (és CSTO) illetve gazdasági hátterük a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika), klasszikusan fogalmazva: nyugati tömb és keleti tömb.
